Tisztelt kollegák, kedves kongresszusi résztvevők!

 

Napjainkra Magyarországon társadalmi prioritássá vált a népesség megtartásának, illetve lehetőség szerinti növelésének kérdése. Méltán büszkék lehetünk a hazai perinatológia eredményeire, a csecsemőhalandósági mutatók elmúlt években bekövetkezett látványos csökkenésére és a túlélés minőségi mutatóinak javulására. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest is nagyobb várakozással fordul a társadalom a perinatológia felé, ami jelenleg a szülészeti és újszülött ellátások családbarát ellátási formákban való megvalósulása iránt támasztott új igényekben mutatkozik meg leginkább. Mindez nem lekicsinyelhető jövőbeni kihívást jelent a hazai perinatológia szakmai szereplőinek, ugyanakkor nagy fejlődési potenciált is rejt magában. A jövőben gyorsan változó ellátási körülmények és formák közepette kell majd fentartani a jelenleg megszokott betegbiztonságot, az intézményi működőképességet és a szakmai szereplők legális biztonságát. Mindez egyszerre kíván szakmai szilárdságot és alkalmazkodó képességet, valamint a páciensekkel partneri kommunikációt. A családbarát ellátási formák tárgykörén túl kongresszusunk további témái lesznek a szívfejlődési rendellenességek méhen belüli felismerése és kezelése, az újszülöttkori korai fertőzések megelőzésének kérdése, a non invazív méhen belüli vizsgálatok egyre bővülő lehetőségei valamint a kíméletes újszülött ellátás általánossá tétele.

A vezető hazai szakemberek tudományos előadásain túl a soron következő Gyulán megrendezésre kerülő XVI. Kongresszusunk kiváló lehetőséget teremt arra, hogy folytassuk azt a gyümölcsöző párbeszédet, ami a hazai szülészek, gyermekgyógyászok, szakápolók, betegképviselők és szakmapolitikai szereplők között immáron több mint négy évtizede zajlik szervezett formában.

Kongresszusunknak Gyula történelmi levegőjű hangulatos fürdővárosa ad otthont, ahol a tudományos program mellett minden lehetőség adott a fizikai és lelki felfrissülésre, kikapcsolódásra és feltöltődésre.

A Magyar Perinatológiai Társaság elnöksége nevében várjuk 2018. szeptember 27 – 29 –én Gyulán. Legyen aktív részese Társaságunk éves Naggyűlésének és kívánom, hogy sok új információval, értékes szakmai eszmecserével és élménnyel gazdagodjon rendezvényünkön!

 

Dr. Szabó Miklós habilitált egyetemi docens

az MPT elnöke

Fővédnök:
Dr. Kovács József – országgyűlési képviselő

Védnökök:
Dr. Becsei László – BMKK főigazgató főorvos,
Dr. Görgényi Ernő – Gyula város polgármestere,

 

Szervezőbizottság:

Dr. Kövesdi József

Dr. Párducz László

Dr. Zátonyi Adél

Dr. Abdulrahman Abdulrab

 

Tudományos Bizottság:

Dr. Szabó Miklós med. habil.

Dr. Beke Artúr

Dr. Nagy Sándor

Dr. Párducz László

Dr. Kovács Tamás

Dr. Tálosi Gyula

Dr. Kövesdi József

 

A konferencia témái:

  • Szülészeti és újszülött ellátások családbarát ellátási formái
  • Szívfejlődési rendellenességek méhen belüli felismerése és kezelése
  • Non-invazív méhen belüli vizsgálatok lehetőségei
  • Kíméletes újszülöttkori ellátás kérdései
  • Újszülöttkori korai fertőzések megelőzésének kérdései

 

Helyszín:

GYULA, HUNGUEST HOTEL ERKEL****/***

5700 Gyula, Várkert u.1.

Kiállítás nyitvatartása:
2018. szeptember 27. 13:00–18:00
2018. szeptember 28. 8:00–18:00
2018. szeptember 29. 8:00–13:00
Helyszín: Hunyadi szalon

 

Tudományos információ:

Dr. Kövesdi József

kovesdi@bmkk.eu

 

Kreditpontok:
A rendezvény akkreditálása folyamatban.

 

Szervezőiroda és egyéb információ:

Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

5700 Gyula, Kossuth L. u. 7.

www.visitgyula.com

Adószám: 12418507-2-04

Bankszámlaszám: 10402623-50526565-80691008

Kongresszusi e-mail cím: gyulakongresszus@gmail.com

Kontaktszemély telefonszáma: +36 30 590 30 11

Regisztráció

Regisztráció nyitvatartása:

2018. szeptember 27. 13:00–18:00
2018. szeptember 28. 7:30–18:00
2018. szeptember 29. 8:00–13:00

Részvételi díjak

Forint/fő

2018. augusztus 31-ig történő jelentkezés esetén 2018. szeptember 1-től és a HELYSZÍNEN történő jelentkezés esetén
Résztvevő orvos/ kiállító 35.000.-Ft 45.000.-Ft
Nyugdíjas / szakdolgozó 30.000.-Ft 35.000.-Ft
Kísérő 15.000.-Ft 15.000.-Ft
Napijegy Szept.27.

15.000.-Ft

Szept.27.

20.000.-Ft

Szept.28.

20.000.-Ft

Szept.28.

25.000.-Ft

Szept.29.

15.000.-Ft

Szept.29.

20.000.-Ft

 

A kongresszus részvételi díja tartalmazza: 2018. szeptember 27-29. között a tudományos programokon való részvételt; a kiállítás megtekintését; programfüzetet; névkitűzőt; kongresszusi táskát; részvételi igazolást; a kávészüneteket; lehetőséget a kedvezményes áron történő szállásfoglalásra az Erkel Hotelben, ahol a szállásdíj a félpanziós ellátást és a Gyulai Várfürdőbe történő belépést is tartalmazza; 50% kedvezményt tartalmazó fakultatív programlehetőségeket Gyulán, a történelmi fürdővárosban.

 

A kísérő részvételi díja tartalmazza a kávészüneteket; lehetőséget a kedvezményes áron történő szállásfoglalásra az Erkel Hotelben, ahol a szállásdíj a félpanziós ellátást és a Gyulai Várfürdőbe történő belépést is tartalmazza; igény esetén idegenvezető biztosítását; 50% kedvezményt tartalmazó fakultatív programlehetőségeket, Gyulán, a történelmi fürdővárosban.

 

A napijegy tartalmazza az aznapi tudományos programokon való részvételt; a kiállítás látogatását; névkitűzőt; programfüzetet; kongresszusi táskát; az adott napi kávészüneteket; 50% kedvezményt tartalmazó fakultatív programlehetőségeket Gyulán, a történelmi fürdővárosban.

 

A tudományos és szakmai programok, valamint a kísérő rendezvény kizárólag a regisztráció során kapott névkitűzővel látogatható, illetve a fakultatív programokra igénybe vehető 50%-os kedvezmény a névkitűzővel érvényesíthető.

RÉSZLETES PROGRAM

13:00 Regisztráció Erkel Hotel hall
14:00–16:00 Vezetőségi megbeszélés Hunyadi Mátyás terem
14:00–16:00 Főnővéri megbeszélés Kinizsi Pál szekcióterem, I. emelet
16:00–18:00 Közgyűlés Hunyadi Mátyás terem
17:00 –20:00 Vacsora Orchidea étterem
19:00 Vezetőségi vacsora Várkonyi Bisztró és Bár

2018. szeptember 28. péntek I. szekció
Non invazív szülészet
9:30–11:00, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Ács Nándor, Ertl Tibor

1. Family and Infant Neurodevelopmental Education (FINE)
a pathway to improve Parent and Infant Centred
Developmental Care. (30 perc)
Inga Warren, FRCOT, MSc
Consultant Neurodevelopmental Therapist (Bliss). Co-director and Author of FINE. Honorary Senior Research Associate (University College London).

AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg

2. Perinatológiai párbeszéd szülészeti oldaról (20 perc)
Ács Nándor
Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
3. A hüvelyi szülés kihívásai a modern szülészetben (20 perc)
Ádám Zsolt
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Budapest
4. Átadás a PIC-ben (20 perc)
Nádor Csaba, Pataky Rozi, Bodrogi Eszter
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Szülészet PIC
11:00–11:30 Kávészünet

2018. szeptember 28. péntek II. szekció
Perinatális fertőzések
11:00–13:00, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Pajor Attila, Szűcs Ildikó

1. A perinatális fertőzések leggyakoribb kórokozói, a fertőzések pathogenezise, predisponáló tényezői, megelőzési lehetőségei
(25 perc) Rozgonyi Ferenc
Semmelweis Egyetem, Budapest
2. Milyen kihívásai vannak és várhatóan milyen hatást gyakorol
a hazai perinatológiára az általános Streptococcus agalactiae szűrés bevezetése? (20 perc)
Sziller István
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Budapest
3. Milyen segítséget adhat a neonatológus számára a placenta?
(10 perc) Kocsis István, Czemmel Éva
Semmelweis Egyetem II.sz Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Perinatológiai Intenzív Centrum
4. Amikor a kevesebb több. Az új infekciós protokollal szerzett tapasztalataink újszülött részlegünkön (10 perc)
Csonka Anita, Hollósi Andrea, Sziller István, Ádám Zsolt
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztály, Budapest
5. Antibiotikum használat változása a Szegedi Neonatális
Intenzív Centrumban 2009-2016 között (5+2 perc)
Mari Judit, Gajda Anna, Szabó Éva, Nagy Gabriella
Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ
6. A kéz, amely a bölcsőt ringatja (10 perc)
Szabó Elvira, Talabos Rebeka, Eilerné Méri Katalin, Nádor Csaba
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Perinatológiai Intenzív Centrum
7. Az egészségügyi adatok korszerű használata (5+2 perc)
Franczia Péter
13:00–14:00 Ebédszünet, Orchidea étterem, Hunguest Hotel Erkel

2018. szeptember 28. péntek III. szekció
Non invazív neonatológia
14:00–15:25, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Nádor Csaba, Paulin Ferenc

1. Use of evidence-based practices to improve survival for very preterm infants without severe morbidity: results from the
Epice cohort study (30 perc)
V Pierrat, J Zeitlin for the EPICE research group
EPICE research group, Inserm Paris
2. Nasalis CPAP légzéstámogatás alkalmazása a koraszülött mentés során a ≤ 29 terhességi hétre világra jött koraszülöttek között
(10 perc) Riszter Magdolna1,2 Kovács Tamás2, Nagy Andrea1,3
1, Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, Debrecen1
2, DE KK, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai Intenzív Centrum2
3, DE KK, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai és Idegsebészeti Osztály3
3. A kissúlyú koraszülöttek non-invazív ellátásának
morbiditási és mortalitási adatai (5+2 perc)
Czemmel Éva Rita, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC
4. Centrális hypoventillációs szindróma és Hirschsprung
betegség társulása (5+2 perc)
Katona Nóra, Kovács Tamás, Tory Kálmán, Jávorszky Eszter, Szakszon Katalin, Sasi-Szabó László, Horváth Zsolt, Riszter Magdolna, Balla György
1, Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet
2, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
5. Újdonságok a koraszülöttek non-invazív kezelésében
– globális kitekintés (30 perc)
Kovács Nóra és Kiss Judit, Chiesi által szponzorált előadás
15:30–16:00 Kávészünet

2018. szeptember 28. péntek IV. szekció
Koraszülöttek táplálása
16:00–17:50, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Gárdos László

1. Miért olyan nagy jelentőségű és miért valósítható meg
nehezebben a koraszülöttek anyatejes táplálása
és szoptatása? A koraszülött útja a mellig (30 perc)
Várady Erzsébet
WHO

AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg

2. A szoptatás szakmai támogatás program előrehaladása 2018-ban
(20 perc) Gárdos László
Zala Megyei Szent Rafael Kórház Csecsemő- és Gyermekosztály
3. Egységben az erő: az édesapák szerepe a koraszülöttek
anyatejes táplálásában (10 perc)
Afonyiné Kaló Tünde, Szűcs Ildikó
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és EOK
Koraszülött-Újszülöttpatológiai osztály
4. Védőnők szerepe a koraszülöttek gondozásában (20 perc)
Bábiné Szottfried Gabriella
Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat

AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg

5. Hogyan tud félresiklani a szoptatástámogatás? Avagy milyen hibákat ne kövessünk el a PIC-ben? (15 perc)
Rózsa Ibolya Éva
Anyatejút Tudásközpont
6. Koraszülöttek enterális táplálása, kérdések és válaszok (20 perc)
Szűcs Ildikó
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztály
Milupa Kft. által szponzorált előadás
7. Koraszülöttségből adódó krónikus tüdőbetegséghez (BPD) társuló súlyos pulmonalis hypertonia és annak következményei
(10 perc) Kovács-Pászthy Balázs
DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Tanszék
19:30 Fogadás, Orchidea étterem, Hunguest Hotel Erkel

2018. szeptember 29. szombat I. szekció
Magzati kortól a gyerekkorig
8:30–10:15, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Beke Artúr, Ablonczy László

1. Veleszületett szívfejlődési rendellenességek méhen belüli felismerésésének sikerességi rátája hazánkban (20 perc)
Beke Artúr, Erős Fanni Rebeka, Hajdú Júlia, Simonyi Aténé,
Tidrenczel Zsolt, Rigó János Jr.
Semmelweis Egyetem, I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
2. Újszülöttkori switch műtét késői eredményei
komplett nagyértranszpozícióban (5+2 perc)
Kovács Gábor Hunor, Prodán Zsolt, Székely Edgár, Ablonczy László
Gottsegen György Országos Kardiológia Intézet, Gyermekszív Központ
3. Vitiumos magzatok adverz neurológiai kimenetele.
Már méhen belül „eldől” vagy befolyásolható? Mit mondhatunk a szülőnek az antenatális felvilágosítás kapcsán (10 perc)
Ladányi Anikó
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
4. Az élet első hetei “fél szívvel” – a Norwood I. műtétről
gyermekkardiológus szemmel (5+2 perc)
Somoskövi Orsolya, Simon Gábor, Prodán Zsolt, Székely Edgár, Ablonczy lászló
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Gyermekszív Központ
5. A perinatológiai párbeszéd sikerei (5+2 perc)
Czemmel Éva Rita, Bukovszky Bence, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC
6. Onkológiai kórképekkel szövődött terhességek (5+2 perc)
Maka Eszter, Farkas Zsolt, Molnár Szabolcs, Póka Róbert, Krasznai Zoárd
DE KK ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Nőgyógyászati Onkológiai Tanszék
7. Anti- Kell pozitivitás terhességben (5+2 perc)
Csehely Szilvia1, Farkas Zsolt1, Kotormán Tünde2, Juhász Alpár Gábor1,
Vad Szilvia1
1, DE KK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
2, DE KK ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika
8. „Aranyóra” – korai anya-gyermek kapcsolat a családbarát
újszülött ellátásban (10 perc)
Bognár Márta, Szabó Hajnalka
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár
Újszülött – Csecsemő – Gyermekosztály
9. Cerebral paresis epidemológiai adatai Borsod Megyében
(5+2 perc) Fejes Melinda1, Varga Beatrix2, Hollódy Katalin3
1, Borsod A.Z. Megyei Központi Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Koraszülött- Újszülöttpatológiai Osztály, Miskolc;
2, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék, Miskolc; 3, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs
10. Igen kis súllyal született volt koraszülöttek légzésfunkció-
vizsgálata, a kognitív képesség figyelembevételével (10 perc)
Tálosi Gyula1, Lazics Klaudia1, Őze Attila2, Nagyné Eördegh Gabriella2,
Ábel Zsófia1, Hajnal Istvánné1, Kelemen Edit1
1 BKMK Gyermekosztály, Kecskemét
2 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Orvosi Élettan Intézet
11. Asphyxiás és kissúlyú koraszülöttek szocioökonómiai
hátterének összehasonlítása (5+2 perc)
Varga Zsuzsanna¹, Szabó Miklós¹
Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika NIC
10:15–10:45 Kávészünet

2018. szeptember 29. szombat II. szekció
Ápolás – kommunikáció
10:45–12:40, Hunyadi Mátyás terem
Üléselnök: Monostori Dóra, Tálosi Gyula

1. Family Centered Care and Live Video Streaming in the NICU
(30 perc) Judy Moore
MSc. MCGI ANNP, RG, PGCE
2. Kríziskommunikációs helyzetek és veszteségek
a PIC ellátásban (20 perc)
Zelena András1,4 – Nagy Lívia 5- Monostori Dóra1,2,3
AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg
1, Korábban érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány, Szeged
2, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs
3, Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális képzési Kar, Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék, Szeged
4, BGE KKK Társadalomtudományi Intézet
5, Melletted a Helyem Egyesület
3. EXIT procedure két esetünkben (5+2 perc)
Balázs Gergely1, Polonkai Edit1, Török Olga2, Kovács Tamás1
1. DEKK Gyermekklinika, Neonatalis Intenzív Centrum, 2. DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
4. Koraszülött-babamasszázs alkalmazása és a szülők oktatása
(5+2 perc) Barabás Szilvia, Chonjo Diana, Czemmel Éva Rita, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum
5. Koraszülöttek és szüleik közötti kötődés elősegítése
a babamasszázs által (5+2 perc)
Chonjo Diana, Barabás Szilvia, Czemmel Éva Rita, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum
6. A “ fészek “ szerepe a koraszülöttek neuromuszkuláris
fejlődésében (5+2 perc)
Mózes Enikő, Czemmel Éva Rita, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC
7. Multidiszciplináris gondolkodás kollodium baby ellátása során
(5+2 perc) Mózes Enikő, Czemmel Éva Rita, Kocsis István
Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC
8. Sorstársi segítségnyújtás fogyatékos újszülöttek
családjai számára (10 perc)
Steinbach Éva
Down Alapítvány
9. „Mentorház” projekt kutatási eredményeinek bemutatása
(20 perc) Monostori Dóra1,2,3, Feleky Gábor4, Tobak Orsolya3, Vida Anikó3,

Osváth Viola5, Tóth Erika5, Tarkó Klára5, Barabás Katalin6
1, Korábban érkeztem Dél Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív osztályért Alapítvány, Szeged
2, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs
3, Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális képzési Kar, Szeged
4, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék
5, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet
6, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet
AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg
10. Családbarát PIC-a család szerepe és lehetőségei
a fájdalomcsilapításban (5+2 perc)
Dr. Ivancsó Johanna, Dr. Fejes Melinda, Dr. Kelen Mária, Dr. Megyeri Tímea, Dr. Váradi Katalin, Dr. Szűcs Ildikó
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház ls EOK, Koraszülött-Újszülöttpatológiai osztály, Miskolc
12:45–13:00 Kongresszus zárása, Hunyadi Mátyás terem
13:00 Ebéd, Orchidea étterem, Hunguest Hotel Erkel

kongresszus_kiadvany_A5.indd

Family and Infant Neurodevelopmental Education (FINE) a pathway to improve Parent and Infant Centred Developmental Care.

Inga Warren, FRCOT, MSc

Consultant Neurodevelopmental Therapist (Bliss). Co-director and Author of FINE. Honorary Senior Research Associate (University College London).

The evidence tells us that when parents are present and participate in their infant’s care in the Neonatal Unit the outcomes are better for both infant and family. Medical evidence also tells us that we need to reduce stress and pain to protect the developing brain. There is more eviden- ce to tell us that when care is attuned to the baby, the baby will be more medically stable, will feed more successfully, and will have better developmental prospects. Surprisingly strategies to achieve these benefits are often lacking, even in well-developed health care systems. Resources may be part of the problem, but even poorly resourced units have shown that they can make dramatic changes. The Family and Infant Neurodevelopmental Education (FINE) programme helps to overcome some of the barriers to progress by making sure that people understand why they need to change and by giving them skills to improve their practice. It is a graduated prog- ramme that starts with a short foundational course to raise awareness of good practice, followed by a longer course that develops practical skills. Preliminary evaluation of FINE indicates that it is successful in improving the wellbeing and safety of infants, parent participation, the quality of the nursery environment, and job satisfaction.

A hüvelyi szülés kihívásai a modern szülészetben

Ádám Zsolt

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Budapest

Az elmúlt egy-két évtizedben a szülészetben forradalmi átalakulások jelentek meg. Nehéz pon- tosan meghatározni a változások kiindulásának okát: a szakma fejlődése, törekvése az ellátás színvonalának, biztonságosságának javítása érdekében, vagy a társadalmi elvárások, az infor- mációk korlátlan elérésének lehetősége, betegeink és várandósaink tudatosságának jelentős növekedése egyaránt új helyzetet teremtett szakmánkban. A misztikus, zárt szülőszobák, meg- kérdőjelezhetetlen orvosi döntések helyét fokozatosan, de egyre erősödő jelleggel felváltotta a nyitottság, a szülészeti alternatívák megjelenése, a várandós – orvos egyenrangú partnerhelyzet kialakulása. Mindez új szélsőségeket is létrehozott a szülészeti ellátásunkban: a végpontokat az intézményi hátteret teljességgel elutasító otthonszülések, valamint az orvosi indok nélkül vég- zett császármetszések jelentik. Ez a paradigma váltás a gyakorló szülészek részéről is új hozzá- állást igényel, illetve új kihívásokat támaszt velük szemben. Hogyan tudunk, illetve próbálunk megfelelni ezeknek az új helyzeteknek, mily módon tudjuk megőrizni szakmánk vívmányait, a biztonságosságot, édesanyák és magzataik egészségét, és közben nyitottságunkkal, új szere- pünkkel egyensúlyt teremteni – erről szól előadásom.

Átadás a PIC-ben (20 perc)

Nádor Csaba, Pataky Rozi, Bodrogi Eszter

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Szülészet PIC

Az előadás bemutatja, hogy a katonaság és a koraszülött ellátás rendelkezhet bizonyos metszés- pontokkal. A hadseregben is használt SBAR (Situation, Background, Assessment, Recommenda- tion) egy kommunikációs, információ átadási metódus, melyet kritikus helyzetekre fejlesztettek ki. Előnye, hogy javítja a pontos és maradéktalan információ átadást és a betegbiztonságot. A PIC-ben gyakran előfordul, hogy osztályátadásnál, vizit kapcsán kevés idő jut az egyes gyerme- kek részletes megbeszélésére, néha lényeges információkat nem adunk át. Az előadás végére az is kiderül, hogyan lehet ezt a rendszert a családokat integráló ellátás szerves részeként használni.

Milyen kihívásai vannak és várhatóan milyen hatást gyakorol a hazai perinatológiára az általános Streptococcusagalactiae szűrés bevezetése?

Sziller István

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Budapest

Mintegy három évtizede ismert, hogy az újszülöttek korai kezdetű sepsisének leggyakoribb kór- okozója a rectovaginalis régióélettani körülmények között előforduló Streptococcusagalactiae. A súlyos újszülöttkori fertőzés a szülés megindulása után az anyának adott antibiotikummal meg- előzhető. Az antibiotikumprofilaxis általános bevezetése jelentősen csökkentette a korai kezdetű B csoportú Streptococcus fertőzések gyakoriságát. Mára igazolódott, hogy a profilaxisra szorulók köre legjobb hatékonysággal a terhesség 35-37. hetében végzett anyai bakteriológiai szűréssel azonosítható. 2018-ban a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a Streptococcusagalctiae bakteriológiai tenyésztésen alapuló szűrésének általános bevezetését javasolta, ezzel új fejezet kezdődhet a hazai perinatológiai ellátásban. Az eddig csak egyéni kezdeményezésre alkalmazott bakteriológiai szűrés általánossá válásától az újszülöttek korai kezdetű Streptococcussepsisének 90%-os csökkenése, a baktériumhordozás hazai járványügyi helyzetének tisztázása, a B csoportú Streptococcusok antibiotikum rezisztenciájának nyomonkövetése és akár a perinatális mortali- tás javulása várható.

Milyen segítséget adhat a neonatológus számára a placenta?

Kocsis István, Czemmel Éva

Semmelweis Egyetem II.sz Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,

Perinatológiai Intenzív Centrum

A neonatológusok számára egyre szélesebb körben elérhetők olyan, a méhlepényre vonatko- zó vizsgálati eredménynek, melyek jelentős segítséget adnak a megszületés után következő napokban a neonatológiai, diagnosztikai és terápiás gondolkodáshoz. A születéskor a placenta segítheti olyan eljárások alkalmazását, melynél a korai változások elnyújtása életmentő lehet. (Ex utero – IntraPartum beavatkozások). A placentális hisztopatológia fontos információkkal szol- gálhat a korai szepszis diagnosztikájában és a perinatális asphyxia kóroki tényezőinek azonosí- tásában is elengedhetetlen. Számos laborvizsgálati eljárás elvégezhető a placentából származó köldökzsinórvérből, csökkentve az újszülött/koraszülött vérvételek számát és volumenét. A köl- dökzsinórvér őssejtterápia is állandóan fejlődő terület. Összefoglaló előadásunkban bemutatjuk azokat a méhlepényt érintő diagnosztikai lehetőségeket és terápiás eljárásokat, melyek segítsé- get adhatnak a gyakorló neonatológus számára a patológiás újszülöttek és koraszülött mortali- tási és morbiditási mutatóinak javítására.

Amikor a kevesebb több. Az új infekciós protokollal szerzett tapasztalataink Újszülött Részlegünkön

Csonka Anita, Hollósi Andrea, Sziller István, Ádám Zsolt

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztály, Budapest

Az eddig feldolgozott 1708 újszülött adatai alapján elemeztük többek között az antibiotikum használat gyakoriságát, a laborvizsgálatok számát. Az adatokat összehasonlítottuk a 2013-2016 között két időszakban észlelt értékekkel. Egyértelmű csökkenést tapasztaltunk: laborvizsgálatok 22,1% (2013-2014), 18,2% (2015-2016) illetve 12,8% (2017-2018), antibiotikum kezelés: 11,0%(2013-2014),

7,14% (2015-2016) illetve 1,87%(2017-2018). Egyúttal gyakorlatilag megszűnt a preventív céllal beál- lított antimikróbás terápia használata. A pozitív haemokultúrák aránya meglehetősen alacsony (5/27), biztosan pathogén baktériumot mindösszesen két esetben tudtunk igazolni.

Az eddigi tapasztalatok alapján az új rendszer biztonságosan alkalmazható, nem észleltük a sú-

lyosabb, tünetekkel járó fertőzések gyakoriságának a növekedését.

Antibiotikum használat változása a Szegedi Neonatális Intenzív Centrumban 2009-2016 között

Mari Judit, Gajda Anna, Szabó Éva, Nagy Gabriella

Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ

Célkitűzés: Az újszülött intenzív ellátás az elmúlt évtizedben igen nagy változásokon ment ke- resztül, melyekből az egyik legfontosabb az antibiotikumokkal kapcsolatos paradigmák változá- sa. Ennek kapcsán vizsgáltuk, hogy a Szegedi NIC-ben hogyan alakult az antibiotikum használat az évek során.

Módszer: Adatgyűjtésre az Országos NIC Adatbázist használtuk. A Szegedi Neonatális Intenzív Centrum 2009. január 1. és 2016. december 31. között bent fekvő betegeinek adatait vizsgáltuk. Az ellátási standardok változása miatt az adatokat évekre lebontva elemeztük.

Eredmények: Összesen 2003 beteget (évi 200-300-at) kezeltünk a fenti időtartam alatt, az anti- biotikum kezelés időtartamáról 1974 betegnél volt adatunk.

Az átlagos antibiotikus kezelési időtartam a vizsgált időszakban 16,9 napról 4,5 napra, csaknem egy negyedére csökkent. 2014-től ugrásszerűen megnőtt az antibiotikumot egyáltalán nem kapó újszülöttek aránya (a korábbi 1-3%-ról 36%-ra), a mortalitás jelentős változása nélkül (2013: 9,4% 2014-2016: 4,2-6-5,7%). Megbeszélés: A számadatok markáns változása 2014-től figyelhető meg, amely időponthoz szemléletváltás, osztályos protokollok, antibiotikum felhasználásra vo- natkozó eljárásrend megszületése köthető. A számadatokból valószínűsíthető a megújult szak- mai protokollok betartásának magas complience-e, amit kifejezetten fontosnak tartunk.

A kéz, amely a bölcsőt ringatja

Szabó Elvira, Talabos Rebeka, Eilerné Méri Katalin, Nádor Csaba

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Perinatológiai Intenzív Centrum

Előadásunkkal szeretnénk azt a dogmát eltörölni, ami alapján a szülőket látogatónak tekintjük a koraszülött intenzív osztályokon. A családbarát ellátás nem hordoz magában egészségügyi hát- rányokat, a szülők biztonságosan bevonhatók gyermekük ápolásába a PIC-en. Minden koraszü- lött utókép hasonló előfordulási gyakoriságot mutat a hagyományosan és a szülőket bevonva ápolt csoport páciensei között. A rettegett kórházi fertőzések sem fordulnak elő gyakrabban a szülők 24 órás jelenléte mellett sem. Ehhez lényeges, hogy partnernek tekintsük a szülőket, és a nővér szerepeket is módosítani szükséges. Az eddigi ápoló-gyógyító tevékenység kiegészül a rendszeres oktatói munkával is. A betegbiztonság egyik legfontosabb eleme a kórházi fertőzések elkerülése, amihez jól összehangolt infekció kontrollra és tökéletes kézhigiénére van szükség, amit a szülőktől ugyanúgy elvárunk, mint a „hagyományos” ellátó csapattól. Az MH EK Honvéd- kórház PIC-én az elmúlt 8 évben egyre több ápolási folyamatban vontuk be a szülőket, ennek ellenére a kórházi fertőzések száma nem emelkedett.

Az egészségügyi adatok korszerű használata

Franczia Péter

Az egészségügyi adatok gyűjtése és felhasználása hatékony eszköz az egészségügyi döntés- hozatalban, az ellátás minőségének javításában, a költségek csökkentésében. Bár egyre több adatunk van (pl. Országos Neonatológiai Adatbázis, elektronikus lázlap), hazánkban az adatok felhasználásán van még mit javítanunk, hiszen mint minden új eszköznek, az adatbázisoknak a használatát, értelmezését is tanulnunk kell.

A “big data” értő kezelése számos előnnyel jár: a gyűjtött adatok alátámaszthatják új terápiás eljárásrendek alkalmazását (pl. az antibiotikus kezelés gyakorlata), megbízható forrásadatot nyújtanak klinikai vizsgálatokhoz, tudományos publikációk, szakdolgozatok alapját képezhetik, beruházásokat, személyi fejlesztéseket indokolhatnak meg.

Az adatbázisainkból származó minőségi indikátorok publikációja fontos közérdek, ami számos országban kötelezően történik a szintén publikus ajánlásoknak megfelelően. A 2018 november végén publikálni tervezett European Standards of Care for Newborn Health projektnek is egyik fontos fejezete lesz az adatgyűjtés és dokumentáció témaköre.

Use of evidence-based practices to improve survival for very preterm infants without severe morbidity: results from the Epice cohort study

V Pierrat, J Zeitlin for the EPICE research group

EPICE research group, Inserm Paris

Evidence-based practices are shown to improve health outcomes in children born preterm in randomised trials, but their use and impact in routine clinical practice remain poorly understood. We studied the implementation of high-evidence practices to assess whether they constitute a lever for reducing mortality and morbidity in children born preterm.

We identified four practices with a high level of evidence, which are related to mortality and short term morbidity. These practices were delivery in a maternity unit with adequate on-site neonatal intensive care facilities, giving antenatal corticosteroids to reduce complications of pre- maturity, preventing hypothermia, and early treatment for breathing problems.

58.3% of infants received all of the evidence based practices for which they were eligible. Infants with low gestational age, growth restriction, low Apgar scores and born on the day of maternal admission to hospital were less likely to receive evidence based care. If full evidence based care had been provided to all infants, we estimated there would be an 18% reduction in all deaths without an increase in severe morbidity. Comprehensive use of evidence-based practices in pe- rinatal medicine could result in significant gains for very preterm infants, in terms of increased survival without severe morbidity.

More information at www.epiceproject.eu

Nasalis CPAP légzéstámogatás alkalmazása a koraszülött mentés

során a ≤ 29 terhességi hétre világra jött koraszülöttek között

Riszter Magdolna1,2 Kovács Tamás2, Nagy Andrea1,3

1, Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, Debrecen

2, DE KK, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai Intenzív Centrum

3, DE KK, Gyermekgyógyászati Klinika, Neonatológiai és Idegsebészeti Osztály

Bevezetés: A koraszülött ellátásban egyre inkább a non-invazív légzéstámogatás kerül előtérbe, azonban a szállítás során tradicionálisan a stabil légút biztosításra törekednek.

Célkitűzés: Vizsgáltuk a 30. terhességi hétnél fiatalabb koraszülöttek között a nasalis CPAP lég- zéstámogatás használatát a koraszülött mentés során. Választ kerestünk arra, hogy biztonsá- gos-e nasalis CPAP-on szállítani a koraszülötteket, illetve milyen arányban igényelnek a későbbi- ekben gépi lélegeztetést.

Anyag és módszerek: 2012.01.01 és 2018.07.31 között, a debreceni Koraszülött Mentő Alapítvány személyzete által, az első életórákban szállított koraszülött adatainak retrospektív vizsgálatát vé- geztük el az esetlapok, a Vermont-Oxford Network (VON) adatbázis és a kórlapok segítségével. Eredmények: a 65 szállított koraszülöttből 19 koraszülöttet szállítottunk nCPAP-on. 2015-2018 között szignifikánsan több koraszülöttnél alkalmaztunk nCPAP légzéstámogatást a transzport alatt, mint a 2012-2014 közötti években (44,1% vs. 12,9%, p = 0,0069). A szállítás megkezdése előtt 2015-től kezdtünk INSURE illetve LISA módszerrel felületaktív anyagot adni (5 INSURE, 4 LISA). A 23-26 gesztációs hétre született 34 koraszülöttből hatot, míg a 27-29 terhességi hétre világra jött, 31 koraszülöttből 13-at tudtunk non-invazív légzéstámogatással szállítani. A nCPAP-on szállított 19 koraszülöttből az ápolás egésze alatt csak négyen igényeltek a későbbiekben gépi lélegezte- tést, ez a szám szignifikánsan alacsonyabb az európai VON centrumok azonos populációjának 2017-es adataihoz képest (21,0 % vs. 72,0%, p = 0,0001). A nCPAP légzéstámogatással szállított összes koraszülöttet súlyos szövődmény nélkül adtuk haza.

Következtetések: jó spontán légzésű koraszülöttek stabilizálása és szállítása során is teret hódít a non-invazív légzéstámogatás használata, melyhez hozzájárul az INSURE illetve LISA techniká- val történő surfactans adás bevezetése is. A nCPAP alkalmazása a koraszülött transzport során tapasztalataink szerint biztonságos, még a ≤ 26 hetes koraszülöttek körében is.

A kissúlyú koraszülöttek non-invazív ellátásának morbiditási és mortalitási adatai

Czemmel Éva Rita, Kocsis István

Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC

A respirációs distressz szindróma (RDS) a koraszülöttek surfactant hiánya miatt fellépő leggya- koribb légzőszervi betegséges. A 24-28. gesztációs kor között született koraszülötteknél ennek pótlása korábban endotrachealis tubuson keresztüli surfactant adással történt, melyet az invazív gépi lélegeztetés alkalmazása követett – mely utóbbi alkalmazása azonban további maradandó és életminőséget befolyásoló következményekkel járhat.

A minimál invazív surfactant adási módok és non-invazív lélegeztetési technikák széleskörű tér- nyerése ezen leginkább törékeny és érzékeny kissúlyú koraszülöttek körében jelentősen csök- kentették a krónikus tüdőbetegség (bronchopulmonalis dysplasia) előfordulását.

Osztályunkon az elmúlt években jelentős szemléletbeli és ellátási változás a 2012. és 2016., vala- mint a 2017-es adataink összevetésével prezentálja a non-invazív ellátás pozitív hatásait. Előadá- sunkban ezen eljárások ismertetése mellett kitérünk a 2012. és 2017. morbiditási és mortalitási adatainak összehasonlítására is.

Centrális hypoventillációs szindróma és Hirschsprung betegség társulása

Katona Nóra1, Kovács Tamás1, Tory Kálmán2, Jávorszky Eszter2, Szakszon Kata-

lin1, Sasi-Szabó László1, Horváth Zsolt1, Riszter Magdolna1, Balla György1

1, Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet

2, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Bevezetés: A koraszülött intenzív osztályokon kezelt betegek leggyakoribb problémái közé tar- toznak a légzészavarok, melyek kórokukat tekintve változatosak – extrém koraszülöttség, perina- tális infekció, mellkasi térfoglaló folyamatok, neuromuszkuláris betegségek egyaránt állhatnak a háttérben. A rutindiagnosztikát igénylő állapotok mellett azonban, refrakter légzészavar esetén ritka veleszületett rendellenességekre is gondolnunk kell.

Esetismertetetés: A szerzők egy érett súlyú, kiviselt és gondozott terhességből született gyer- mek esetét mutatják be, aki megszületést követően felsírt, de a későbbiekben soha nem vált képessé spontán légzésre. A kezdetben maszkos IPPV lélegeztetését apnoe miatt invazív módra váltottuk, ezt a lélegeztetési módot a továbbiakban nem lehetett felfüggeszteni. Az agy morpho- logiai állapota, anyagcserebetegség, a szülés lefolyása nem indokolta a légvétel teljes hiányát. A légzési distresshez később súlyos bélmozgászavar társult, amely a teljes enterális táplálás felépí- tését megakadályozta, két alkalommal kialakult paralyticus ileusa gyermeksebészeti beavatko- zást tett szükségessé. Az emelkedő széndioxidra refrakter apnoe és a motilitászavar az Ondine átka szindróma diagnosztikus gyanúját keltette, ezért elvégeztük a PHOX2B gén molekuláris genetikai vizsgálatát, amely a gén 3-as exonjában a 259-es pozícióban egy 10 alanin expanziót kódoló in-frame insertiot mutatott.

Konklúzió: A PHOX2B gén szekvenálása a diagnosztikus gyanút megerősítette, és magyarázatul szolgált a centrális légzészavar és a Hirschsprung betegség társulására. Prognosztikai jelentősé- ge az volt, hogy a centrális kemoreceptorok hiányában a spontán légzés helyreállása nem is vár- ható, így nem volt értelme további extubálási kísérleteknek (jóllehet a kisebb tripletexpanzióval élő betegek egy része később nappali időszakban tudatos légzés elsajátítására képes). A beteget

… korában elveszítettük, a szülők vizsgálatára kérésük hiányában nem volt mód, hogy a de novo eredetet alátámasszuk. Az eset jól tükrözi, hogy a tünetek társulásának vagy súlyosságának szo- katlan volta esetén a klinikusnak ritka betegség fennállására is gondolnia kell.

Miért olyan nagyjelentőségű és miért valósítható meg

nehezebben a koraszülöttek anyatejes táplálása

és szoptatása? A koraszülött útja a mellig

Várady Erzsébet

WHO

A szoptatás egyedülálló módon, ideálistáplálékotbiztosít a csecsemő egészséges növekedésé- hez és fejlődéséhez (WHO Global Strategy 2002)és számos szakmai szervezet biológiai norma- ként tartja számon. Ennek ellenére az egészséges csecsemők szoptatási mutatói jóval alatta vannak az ajánlásokban foglaltaknak és ez még inkább érvényes a koraszülött csecsemőkre. Az anyatej (AT) /szoptatás (Sz) jótékony hatásainak fokozott jelentősége van a sérülékeny koraszülött populáció számára, szoptatási mutatóik mégis világszerte alacsonyabbak az érett újszülötteké- nél (Flacking, R 2003). Az anyatejhasználatát az intenzív újszülött osztályon orvosi intervenciónak kellene tekinteni (Riordan, Wambach, 2015), mivel egyre növekvő számú bizonyí ék gyűlik arról, hogy ennél a populációnál milyen sok jótékony hatása van.

Az anyatejben számos olyan összetevő van, mely a fertőzésekkel szembeni védelmet, a gyo- mor-bélrendszer működését (pl. enzim) és érését (pl. növekedésifaktorok) elősegítö, továbbá nutricionális és az idegrendszer fejlődését támogató alkotó elemeket is tartalmaz.

Az anyatej/szoptatás koraszülöttek szempontjából fontos jótékony hatásai (Riordan, Wam- bach, 2015):

  1. Infekciók; szepszis, késői szepszis, húgyúti infekció, gasztrontesztinális és respiratórikus infe- kció, nozokomiális fertőzés ritkább, és ha létrejön az infekció, kevésbé súlyos lefolyású lehet. Az anyatej bevitel dózisának is lehet szerepe, egy vizsgálat a napi 50ml/kg mennyiséget találta a számottevő antiinfektív hatáskiváltásához szükséges minimumnak, egymásik vizsgálatban pe- dig minden egyes napi 10ml/kg-mal több AT bevitel 19%-kal csökkentette a szepszis előfordulá- sának valószínűségét.

  2. Gasztrointesztinális rendszerre gyakorolt jótékony hatások, az emésztésre (a bélben lévő lak- táz, maltáz és szukráz enzim működését fokozza, az AT-ben epesók által stimulált lipáz van), gyorsabb a gyomorürülés, csökkenti a bélfalpermeabilitását, számottevően csökkenti a NEC elő- fordulásának gyakoriságát és súlyossági fokát.

  3. Jobbkognitívfunkció (jobb kognitívszkórok 2-5 éves korban, magasabb IQ) és mozgásfejlődés, jobb fejlődésneurológiai szkórok

  4. Részleges védelmet nyújt az oxidatívstressz ellen

  5. Jótékonyhatású mikrobiom kialakulását segíti- az AT-ben lévőösszetevők (elsősorban a >200 fajta HMO-human milk oligosaccharide), hüvelyi szülés esetén a szülőutakból származó baktéri- umok és az anyatej baktériumai hatására a gyomor-bélrendszerben olyan baktériumokból álló mikrobiom alakul ki, melynek számos kedvezőhatása van a rövidés hosszútávú egészség szem- pontjából.

A szoptatás jótékony hatása az anyára:

Azokon az ismert jótékonyhatásokon túlmenően, amit a szoptatásjelent az anyaszámára bizo- nyos betegségek incidenciájának (premenopauzálismellrák, petefészekrák) csökkentéserévén, koraszülött gyermek esetében segíti a kötődést és növeli az anya önbizalmát, aki úgy érezheti, hogy a gyógyítócsapat része.

Mit lehet tenni?

  1. Az anyát a gyógyítóteam részévé kell tenni és ha a megadott részletes tájékoztatás után (aminek minél előbb meg kell történnie) úgy dönt, hogy anyatejet biztosít a gyermeke számára, legyen tu- datában annak, hogy mennyire fontos, hogy így döntött és ehhez kapja meg a támogatást.

  2. Korán, lehetőség szerint a szüléstkövető elsőórában kezdödjön meg a fejés.

  3. Az anya fejjen kezdetben legalább naponta 8x (abból legalább 1x éjszaka), optimális, ha a pp.

10. napra 750ml/nap feletti mennyiséget tud lefejni. Alaktáció későbbi szakaszában min. 6x fejjen.

  1. Ismerje a tejleadás kiváltásának és a hatékonyfejésnek a módját.

  2. A kengurúzás, és ennek kapcsán a koraszülött ismerkedése a mellel, lehetőség szerint mielőbb kezdődjön el, ha kardiorespiratórikusan stabil. Ez a koraszülöttség mérétékétől és a csecsemőál- lapotától függően hosszabb vagy rövidebb idő elteltével, többlépcsőben vezet az a kár spontán mellretapadáshoz (Jill Bergmann).

Egységben az erő: az édesapák szerepe a koraszülöttek

anyatejes táplálásában

Afonyiné Kaló Tünde, Szűcs Ildikó

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és EOK Koraszülött-Újszülöttpatológiai osztály

Tény, hogy a koraszülés, betegen születés megváltoztatja az anyává, az apává, a családdá válás folyamatát. Napjainkban Magyarországon minden tízedik baba az újszülött intenzív osztályon kezdi meg életét, általában a szülőktől elszeparálva egy másik helyiségben, emeleten, épületben, kórházban, városban.

A szülők érzelmi reakciói a korábban érkezett, a betegen született babával kapcsolatban teljesen mások, mint az időre, és egészségesen született újszülöttek esetében.

A PIC-en a baba eközben az életéért harcol, melyet a szeparáció negatív irányba befolyásolhat, speciális stressz válasszal reagál, melynek következtében bélműködését lelassítja, hogy életmű- ködését fenntartsa. Ennek mérséklésére egyedül az anyatejes táplálás, a minél hosszabb szülői jelenlét és testi kontaktus képes.

Védőnők szerepe a koraszülöttek gondozásában

Bábiné Szottfried Gabriella

Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat

1. Várandósság

A szülésre és szoptatásra felkészítés jelentősége a védőnői területi munkában már a várandós- ság alatt. A családok ismerete, esetenként többgenerációs tudás a veszélyeztető tényezőkről.

  1. Perinatális időszak a kórházban

    A kórházi védőnő szerepe a koraszülést megelőző és az azt követő időszakban. Támogatás, infor- máció, társszakmákkal együttműködés.

  2. Perinatális időszak a család otthonában

A területi védőnő szerepe a koraszülést megelőző és az azt követő időszakban. Támogatás, infor- máció, társszakmákkal együttműködés.

4. Koraszülöttgondozás a területen

A koraszülött hazaadása utáni időszakkal kapcsolatos igények és tapasztalatok.

5. Lehetőségek és erőforrások a területi koraszülöttgondozásban

Szakmacsoportos továbbképzés speciálisan a koraszülöttek területi gondozásával kapcsolatban.

„Jó gyakorlatok” megosztása, koordináció a védőnők, a társszakmák és a koraszülöttes szerve-

zetek közt.

Koraszülöttek enterális táplálása, kérdések és válaszok

Szűcs Ildikó

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztály

A gyógyítás tudás, filozófia és művészet. A folyamat során bővülő ismereteket alkalmazunk, szkeptikus hittel, a változó helyzetek kezelésére. Alaptézisek, hogy a túléléshez az enterális táplá- lás nélkülözhetetlen, az emlős lét a saját anyatejhez kötött, a koraszülés nem természetes kime- netele a várandósságnak.

A koraszülöttek enterális táplálása a gyógyításuk része. A saját anyatej hatásosságának ténye az egyetlen, megingathatatlan tudás. A tápláláshoz kapcsolódó további tevékenységünk a kü- lönböző filozófiák alkalmazásának művészete: Az anyák bevonása. A mikor, mennyit, hogyan. Mi a bevitel hatásosságának kontrollja, súlymérés, súlygörbék, emésztés nyomon követés. A supplementáció szükséglete, mikéntje. Anyatej hiányában donor női tej, tápszer adása, ösz- szetétel változatok. Immunmechanizmusok, oligoszacharidok, diszkolonizáció, probiotikumok. A mesterséges születés, császármetszés módosító hatásainak kivédése. Egyénre szabott terápia. Egészséges gyermek és felnőttkor esélye.

Számszerűsített irányelvekhez igazítjuk mindennapjainkat, melyek a klinikai vizsgálatok ered- ményeinek, munkacsoportok véleményének függvényében néhány évente módosulnak. Jelen- leg a gyomor-bélműködés még kevéssé monitorizálható, a táplálás rövid és hosszú távú sikeres- ségében sok a bizonytalanság. A korspecifikus hitek és tévhitek között orvosként segíteni akarva ezért kellenek szakmai útmutatók, még ha tudjuk, hogy ezek lehetnek átmenetiek.

Koraszülöttségből adódó krónikus tüdőbetegséghez (BPD)

társuló súlyos pulmonalis hypertonia és annak következményei

Kovács-Pászthy Balázs

DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Tanszék

Az extrém alacsony gesztációs korban (< 28. terhességi hét) született koraszülöttek esetében számos késői szövődmény kialakulására kell számítanunk. Súlyosságukban ezek a szövődmé- nyek széles skálán mozoghatnak, de mindegyikük kialakulásában nagy szerepe van a szövetek éretlenségből adódó sérülékenységének.

Napjaink egyre fejlődő koraszülött ellátásának ellenére is az egyik leggyakoribb szövődmény a krónikus tüdőbetegség kialakulása. A fejlődő és egyre hatékonyabb lélegeztetési és gyógyszeres terápiák alkalmazásával ma már az igen súlyos esetekben is sikerül a gyulladásos folyamat mér- séklése, gyógyítása.

A tüdőben az alveolusok epithelialis felszíne és a kapillárisok endothel rétege szoros funkcionális egységet alkot. Az epithelium regenerálódása gyorsabban végbemegy, de tartós és súlyos gyul- ladás esetén előfordulhat, hogy a tüdő kapillárisok endotheliumának gyógyulása ezt nem követi. A megvastagodott érfalak pedig pulmonalis hypertonia kialakulásához vezetnek.

Súlyos, akut gyulladások esetén már eddig is ismertük ezt a folyamatot. (meconium aspiráció, ví- rusfertőzés). Előadásomban most két BPD-s koraszülött esetében megjelenő súlyos pulmonalis hypertonia következményeit és terápiáját szeretném bemutatni.

A prenatalis ultrahang-diagnosztika hatékonysága

a cardiovascularis fejlődési rendellenességek kimutatásában

Beke Artúr, Erős Fanni Rebeka, Hajdú Júlia, Simonyi Aténé, Tidrenczel Zsolt,

Rigó János Jr.

Semmelweis Egyetem, I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Célkitűzés: A magzati fejlődési rendellenességek közül a szív malformációi fordulnak elő a legy- gyakrabban, prevalenciájuk 0,7-0,9% körüli. Célunk a prenatalis ultrahang-diagnosztika haté- konyságának vizsgálata a cardiovascularis fejlődési rendellenességek kimutatásában.

Módszer: Vizsgálatunk során 7 év anyagában az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 372 szív- és érrendszeri rendellenességben szenvedő magzat 607 cardiovascularis eltérésének pre- natalis ultrahang és postnatalis klinikai, illetve fetopatológiai adatait dolgoztuk fel. A betegeket három csoportra osztottuk, az első csoportba (I.) soroltuk azon eseteket, akiknél a prenatalis ult- rahangvizsgálat és a postnatalis/vetélés utáni vizsgálati eredmények teljes egyezést mutattak, a második csoportba (II.) kerültek azon betegek, akiknél a szív postnatalisan talált eltérését csak részben került felismerésre prenatalisan. A harmadik csoportnál (III.) prenatalisan nem került felismerésre a postnatalisan vagy fetopatológiai vizsgálat során talált cardiovascularis eltérés. Kü- lön megvizsgáltuk a chromosoma-rendellenességhez társult, a multiplex malformatio részeként előfordult szív- érrendszeri eltéréseket.

Eredmények: A prenatalis ultrahang diagnózis a szív fejlődési rendellenességével született vagy elvetélt magzatoknál 236/372 esetben (63.4%) teljesen egyezett a postnatalis/fetopatologiai vizs- gálati eredményekkel, 66/372 esetben részben került felismerésre (17,7%), 70/369 esetben nem került felismerésre a cardiovascularis elváltozás prenatalisan (18,8%). Nem társult más szervek rendellenességével az szív rendellenessége 255 magzatnál, melyből 172 esetben (67,5%) teljesen egyezett a prenatalis ultrahangvizsgálat eredménye a postnatalis/vetélés utáni vizsgálati ered- ményekkel, 43 esetben (16,9%) részben került felismerésre prenatalisan az eltérés, 40 esetben (15,7%) pedig nem került felismerésre prenatalisan az elváltozás. Multiplex malformatio részeként fordult elő a szív- érrendszeri eltérés 76 esetben: 38 esetben (50%) teljes, 16 magzatnál (21,1%) részleges volt az egyezés a pre- és postnatalis/vetélés utáni eredmények között, míg 22 esetben (28,9%) nem került felismerésre az eltérés prenatalis ultrahanggal. 41 magzatnál társult kromo- szóma-rendellenességgel a cardiovascularis malformatio. 20 esetben fordult elő 21-es trisomia (Down-kór), 15 esetben 18-as trisomia (Edwards-szindróma), 2 esetben pedig 13-as trisomia (Pa- tau-szindróma). Négy esetben egyéb kromoszóma-eltérés volt jelen.

Következtetések: Az esetek több, mint felében egyezett meg a szív postnatalisan/vetélést köve- tően talált rendellenessége a prenatalisan diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességgel. Az eredményeink azt igazolják, hogy az ultrahangvizsgálat a magzati echocardiographiaval ki- egészítve a szív- és árrendszeri malformatiók diagnosztikájában fontos szerepet játszik, azonban valamennyi cardiovascularis fejlődési rendellenesség kimutatását nem teszi lehetővé.

Kulcsszavak: Cardiovascularis fejlődési rendellenességek, Prenatalis ultrahang diagnosztika,

Vizsgálatok hatékonysága

Újszülöttkori switch műtét késői eredményei

komplett nagyértranszpozícióban

Kovács Gábor Hunor, Prodán Zsolt, Székely Edgár, Ablonczy László

Gottsegen György Országos Kardiológia Intézet, Gyermekszív Központ

Bevezetés:

A nagyerek komplett transzpozíciója a leggyakoribb vitiumok közé tartozik, a veleszületett szív- hibák 5-7 %-t adja. Az 1980-as évektől széles körben is alkalmazott artériás switch műtét a korai és késői mortalitást drámaian lecsökkentette. Hosszútávú morbiditási adatok kisebb számban állnak rendelkezésre. A szerzők a korrekciós szívműtét hosszútávú eredményeit vizsgálták saját beteganyagukban.

Beteganyag és módszer:

2000 és 2009 között komplett nagyértranspositio miatt 180 újszülött esett át artériás switch mű- téten a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában. A műtétre az esetek döntő többségében (95%) 3 hetes korig sor került. 111 beteg esetében álltak rendel- kezésre hosszútávú (6-15 év) nyomonkövetési adatok. Retrospektive vizsgáltuk a mortalitási és morbiditási adatokat, különös tekintettel a következőkre: kiáramlási szűkületek, billentyű elégte- lenségek, aortaectasia, coronaria perfúziós zavar, kamrai diszfunkció, ritmuszavar.

Eredmények:

A vizsgált populációban a nemek megoszlása megfelelt a irodalmi statisztikáknak: fiú/lány: 67,7/32.3%. A korai (30 napon belüli) postoperatív mortalitás szintén korrelált a nemzetközi ada- tokkal (16,2%). Teendőt igénylő kiáramlási szűkületet 8,1%-ban észleltünk a pulmonalis artériákon, 5 esetben katéter-intervenció, 4 esetben műtét történt. Re-intervenciót igénylő aorta szűkület nem észleltünk. Bár enyhe billentyű elégtelenség gyakrabban fordult elő a pulmonalis billentyű- nél, súlyos pulmonalis billentyű elégtelenség nem alakult ki a nyomonkövetési idő alatt. Re-ope- rációt igénylő aorta billentyű elégtelenséget 7 betegnél találtunk (6,3%), 6 esetben műbillentyű beültetés történt, 1 beteg reoperáció előtt áll. Az enyhe/mérsékelt fokú aortagyök ectasia gya- korisága 35,1%, aorta ascendens plasticara azonban csak két esetben volt szükség (műbillentyű beültetéssel együlésben). Coronaria perfúzió zavar, kamradiszfunkció 3 esetben (2,7%) fordult elő, egy esetben történt intervenció, coronaria stent beültetés. Ritmuszavarok közül pacemaker be- ültetést igénylő AV blokk, illetve invazív elektrofiziológiai vizsgálatot igénylő tachycardia csak 1-1 esetben fordult elő. Késői mortalitást nem észleltünk.

Következtetések:

Az újszülöttkori switch műtétet követően a teendőt igénylő késői reziduumok aránya alacsony, a re-intervenciós arány a nemzetközi eredményeknek megfelelő. Az alacsony morbiditási adatok miatt az életminőség hosszútávon is jó, a késői mortalitás elhanyagolható. Bár az intrauterin szű- résekkel a komplett nagyértranspositio jól kiszűrhető, a jó hosszútávú prognózis miatt a pre- és perinatalis tanácsadás során a terhesség megtartása és minél további kiviselése javasolható.

Vitiumos magzatok adverz neurológiai kimenetele.

Már méhen belül „eldől” vagy befolyásolható? Mit mondhatunk a szülőnek az antenatális felvilágosítás kapcsán

Ladányi Anikó

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

A veleszületett szívhiba a leggyakoribb fejlődési rendellenesség 8/1000 élveszületési prevalenciá- val. Ma már a vitiumos magzatok 75%-a megéri a felnőttkort, de vajon milyen az életminőségük. A vitium-adverz neurológiai kimenetel összefüggése régóta ismert. A vleszületett szívbetegség- gel bírók nagy része neurológiai vagy pszichés deficittel él. A műtöttek fele tanulási- és viselke- dészavarral küzd, többségük speciális nevelési igénnyel bír. Sokuknál megkésett a beszéd- és mozgásfejlődés, alacsonyabb az IQ, gyakori a depresszió, hyperaktivitás, autizmus. A fenti prob- lémák társadalmi, szociális és gazdasági vonzattal bírnak, befolyásolják a társadalomba való be- illeszkedési és munkavállalási esélyüket. A fejlődésneurológiai problémák etiológiája multifak- toriális, ezen belül is bizonyos vitiumspecificitás a jellemző. Különösen magas ezen probléma aránya a szindrómások (Down, Di-George) valamint az egykamrás keringéssel élők között. Iu. Agyi MR vizsgálatok alapján a vitiumos magzatok agyvolumene kisebb, agyi metabolizmusuk és keringésük kóros (HLH sy esetén retrográd agyi keringés), kb. egy hónappal éretlenebb az agyuk. TGA-s és HLH-s újszülöttek között gyakori a microcephalia. Adverz neurológiai kimenetel szempontjából magasabb a rizikó ha a CHD-s magzat koraszülött, kissúlyú, ha görcsölt, ha CPR

vagy hosszú posztop. tartózkodási idő utáni. A neurológiai kimenetel szignifikánsan jobb ha a CHD már prenatálisan ismert, illetve ha a szülés ideje a betöltött 39-40. gesztációs hét. A fenti komplikációkról, a prevenciós lehetőségeiről már az antenatalis felvilágosítás keretén belül emlí- tést kell tennünk. A szívbetegséggel élő gyermekek életminőség javításának kulcsa a folyamatos fejlődésneurológiai követés, felmérés és célzott fejlesztés.

A perinatológiai párbeszéd sikerei

Czemmel Éva Rita, Bukovszky Bence, Kocsis István

Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC

Egy ország egészségügyi és szociális ellátásának fontos minőségi jellemzője a csecsemőhalandó- ság, melynek a legnagyobb része a neonatális korban, azon belül a korai neonatális periódusban következik be. Az elveszített csecsemők döntően koraszülöttként jöttek a világra, ezért ennek megelőzése, és a veszélyeztetett várandósság megfelelő szakmai egyeztetés által (szülész-ne- onatológus) történő továbbvitele meghatározó lehet a koraszülés megelőzése szempontjából. Előadásunkban Klinikánkon alkalmazott szakmai párbeszédnek köszönhető mortalitási és mor- biditási adatainak javulását ismertetnénk, melyben a 2012-ben (100) ápolt 1500 g alatti születési súlyú koraszülötteinek adatait hasonlítjuk össze a 2017-ben (101) ápoltak adataival. Az 1500 g alatti születési súlyú koraszülöttek gesztációs korát 2012 és 2017 közötti időszakban sikerült átlagosan egy héttel emelni (28,6+-3,25 vs. 29,6+-2,8) születési súlyát pedig átlagosan 140 g-mal növelni (1056+-306 vs. 1196+-289). Ezzel párhuzamosan a mortalitás 14%-ról 1%-ra csökkent a vizsgálat cso- portban.

Onkológiai kórképekkel szövődött terhességek

Maka Eszter, Farkas Zsolt, Molnár Szabolcs, Póka Róbert, Krasznai Zoárd

DE KK ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Nőgyógyászati Onkológiai Tanszék

Rosszindulatú daganatok előfordulása terhesség alatt bár viszonylag ritka, az irodalmi adatok szerint egyre növekvő tendenciát mutat. Ennek oka részben a szülések későbbi életkorra toló- dásával, részben bizonyos daganatok egyre korábbi életkorban történő jelentkezésével magya- rázható. A várandósság alatti daganatincidenciában észlelhető különbségek oka részben föld- rajzi, részben a különböző hatékonyságú szűrőprogramokra vezethető vissza. Leggyakrabban az emlő-, a pajzsmirigy-, bőr-, méhnyak- és a kolorektális rák és lymphomák fordulnak elő.

A DE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetében 2006 és 2016 között terhesség alatt diagnosz- tizált 26 rosszindulatú daganatos megbetegedés közül a leggyakoribb az emlő-, a méhnyak- és a petefészekrák volt, további 5 daganattípus sporadikus előfordulásával.

Hazánkban a méhnyakrák előfordulása terhességben gyakori, ami a szűréseken történő ala- csony részvételi arányra vezethető vissza. Előadásunkban a terhesség alatt diagnosztizált mé- hnyakrákos esetek stádium megoszlása mellett ismertetjük a HPV fertőzések megoszlását, a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket.

A terhesség alatt diagnosztizált petefészek terimék gyakorisága az utóbbi 2 évtizedben az 1. és 2. trimeszteri ultrahang szűrések miatt kifejezetten emelkedő tendenciát mutat, ugyanakkor a pe- tefészek rosszindulatú daganatai viszonylag ritkán fordulnak elő. A petefészekdaganatok esetén kitérünk a terápiás lehetőségekre, beleértve a terhesség alatt alkalmazható neoadjuváns kemo- terápiát, a speciális műtéti szempontokat. Olyan ritka eseteket is bemutatunk, mint melanomá- val vagy előrehaladott colorectalis tumorral szövődött terhesség.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezen esetek centrumokban történő ellátását, melyet az alacsony esetszámokon túl a kezelések maximális individualizálása és a teamben történő ellátás indokol. A kezelési stratégia kialakítása az onko- team mellett multidiszciplináris szülész és neonatológus konzílium bevonásával, a társszakmák szoros együttműködésével, az anya és a magzat érdekei- nek figyelembe vételével kell, hogy történjen.

Anti- Kell pozitivitás terhességben

1 1 2 1

Csehely Szilvia , Farkas Zsolt , Kotormán Tünde , Juhász Alpár Gábor ,

1

Vad Szilvia

1, DE KK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

2, DE KK ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika

A magzat és újszülött haemolitikus betegsége a foetalis vörösvértestek antigénjei ellen kialakult

anyai alloimmunizáció miatt alakul ki. Súlyos esetekben az UHB magzati anemiához vezethet a

magzati elhalás kockázatával, valamint újszülöttnél hyperbilirubunaemiát okozhat kernicterus

kialakulásának a veszélyével.

A legsúlyosabb esetek Rh-összeférhetetlenség kapcsán jelentkeznek. Esetbemutatásunk a rit- kábban előforduló, de esetenként igen súlyos betegséget okozó Anti-Kell által okozott UHB-val foglalkozik.

A 35 éves II. terhes és szülő gravidánál rutin szűrés során Anti-Kell pozitivitás igazolódott korater- hességben. Terhességét a 30. hétig zavartalanul viselte, ekkor a magzatnál észlelt hydrothorax és anti-Kell elllenanyag titeremelkedés miatt került Klinikánkra. 2 hetente történt anti-Kell titer meghatározás. Hetente végeztünk magzati ultrahang vizsgálatot, keringés vizsgálattal kiegé- szítve. A kezdetben jelenlevő hydrothorax fokozatosan eltűnt, a növekedési ütem megfelelő volt, a magzati Doppler vizsgálat élettani keringést igazolt. A 35. héten observatios indokkal intézeti felvétel történt. A 36. gestatiós héten az addig stagnáló titer duplázódását, csökkent magzat- mozgást észleltünk, pozitív magzati funkcionális tesztek mellett. Figyelembe véve a magzati anaemia indirekt jeleit a terhesség befejezése mellett döntöttünk. Megszületés után az újszü- löttön hydropsos jelek ugyan nem voltak észlehetők, de középsúlyos anaemiája miatt többszöri transzfúziót igényelt.

„Aranyóra” – korai anya-gyermek kapcsolat a családbarát újszülött ellátásban

Bognár Márta, Szabó Hajnalka

Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

Újszülött – Csecsemő - Gyermekosztály

Bevezetés: Egy újszülött számára a környezetében legfontosabb személy az anya, vagy az őt pótló egyén. A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását alapvetően meg- határozza az anyával való kapcsolata. Kettejük bensőséges kapcsolata már a várandósság ideje alatt elkezdődik. Sokan már az egészen apró, pár hetes embrióhoz is beszélnek, másoknak több kell ahhoz, hogy kisbabájuk létezését igazán fel tudják fogni és a kapcsolatuk csak a magzat- mozgások érzékelésétől lesz igazán intenzív. Az anya és a magzat közvetlen biológiai kapcsolatát a szülés-születés valóságos társas kapcsolattá alakítja. Az emberi csecsemő társas szempontból

„koraszülöttként” jön világra, teljesen az anyára van utalva, léte kezdetben az anyától függ. Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a meghatározó, amelyben elsőd- leges az érintés.

Cél: Megfigyelni, hogy az „Aranyórának” milyen kedvező hatása van a szoptatási kedvre. Ellátottak és módszer: Az “Aranyórát” a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött részlegén 2015 márciusában vezettük be. Felmértük, hogy hogyan alakult a kizárólagos szoptatás a bevezetés előtt (2014-ben) és azt követően 2015 és 2017 között.

Eredmények: Osztályunk Újszülött részlegén 2014-ben 2 514, 2015-ben 2 555 újszülött született. Kizárólag szoptatott vagy kizárólagosan a saját anya lefejt tejével történt a táplálás 2014-ben 67,2

%, 2015-ben 69,8%. Az „Aranyóra” bevezetése után, 2016-ban a 2 792 megszületett újszülött 82,6

%-a, míg 2017-bena 2 541 világra jöttújszülött 93,9 %-a kizárólag anyatejjel táplálásban részesült. Következtetésként elmondható, hogy a születést követő periódus, az “Aranyóra” az anya és gyer- meke szempontjából egyaránt rendkívül fontos. A korai, közvetlen születés utáni együttlét egy életre meghatározza a kialakuló kapcsolatot, növeli a szoptatási kedvet.

Cerebral paresis epidemológiai adatai Borsod Megyében

Fejes Melinda1, Varga Beatrix2, Hollódy Katalin3

1, Borsod A.Z. Megyei Központi Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Ko- raszülött- Újszülöttpatológiai Osztály, Miskolc;

2, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék,

Miskolc; 3, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs

A vizsgálat célja: a Borsod- Abaúj Zemplém Megyei Cerebral paretikus (CP ) betegek felkutatása 6-18 éves kor között. Jelen előadás az epidemiológiai adatokat mutatja be.

Módszerek: A CP-s betegeket több forrásból kutattuk fel, majd lehetőleg személyes kapcsolat- ba kerülve vizsgáltuk. Adatokat gyűjtöttünk az kórelőzményekről, a betegség súlyosságáról, a társbetegségekről, a testi paraméterekről, az életminőségről, szociodemográfiai környezetről. Eredmények: Rizikócsoportok közül a koraszülöttség, alacsony születési súly, perinatálisasphyxia voltak a leggyakoribbak.A CP prevalenciája 2,2 ‰, az incidencia 1,19:10000 volt. A típusok közül a két oldali ( 59,7%) és az egyoldali ( 19,0%) spasztikusparesis a domináló. A legsúlyosabb forma is a

kétoldalispasztikusparesis. A társbetegségek gyakorisága hasonló a szakirodalomban fellelhető adatokhoz ( epilepszia 22,0%, incontinencia 27 %, mentális érintettség 46 % )volt.

Következtetés: A CP egy viszonylag ritka kórállapot, de súlyossága miatt a beteg és családja egész életére kihat. gyakoriságát csökkenteni a perinatális ellátás további javításával lehet.

Igen kis súllyal született volt koraszülöttek légzésfunkció-

vizsgálata, a kognitív képesség figyelembevételével

1 1 2 2

Tálosi Gyula , Lazics Klaudia , Őze Attila , Nagyné Eördegh Gabriella ,

1 1 1

Ábel Zsófia , Hajnal Istvánné , Kelemen Edit

  1. BKMK Gyermekosztály, Kecskemét

  2. Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Orvosi Élettan Intézet

Bevezetés: Az nagyon kissúlyú koraszülöttek légzésfunkciója számos vizsgálat tárgya. A csök- kent légzésfunkció miatt a légúti fertőzések súlyosabb lefolyásúak lehetnek, illetve előre vetíthe- tik a légzési felület korábbi elvesztését az egyén élete során. Több tanulmány felvetette, hogy a légzésfunkció arányos lehet a mentális képességekkel.

Módszerek: Vizsgálatunk során 48 (kor: 7,3 ± 1,2 év), újszülött korában a NIC-ünkben kezelt kora- szülött légzésfunkcióját vizsgáltuk spirométerrel (Piston PDD-301s), az eredményeket az eszköz adatbázisában tárolt, ERS/ATS Statementnek megfelelő, testsúlyhoz, testhosszhoz és korhoz il- lesztett értékekkel vetettük össze, és a várt érték %-ként fejeztük ki. A vizsgálat napján egyben Raven progresszív mátrix vizsgálatot is végeztünk. A legjobban teljesítő 21 volt koraszülött (Raven 1-2 - 75 - >95 percentilis) adatait összevetettük a legrosszabbul teljesítő 16 gyermekével (Raven 4-5, egy esetben 7, 10-50 percentilis, illetve 1 esetben <5). A csoportokat kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze.

Eredmények: A két csoport kora és testméretei között nem volt szignifikáns különbség. A vizs- gált populációban a FEV1 90,8 ± 17,3%, az FVC 86,5 ± 23,2% volt. Az áramlási értékek közül a FEF25- 75% 79,7 ± 25,4%, míg a MEF50% 85,7 ± 27,3% volt. Sem a két csoport kora és testméretei között, sem a mért légzésfunkciós paraméterek között nem volt szignifikáns különbség.

Megbeszélés: A vizsgált, kisebb, saját populációban is ki tudtuk mutatni, hogy a volt igen kis- súlyú koraszülöttek légzésfunkciós értékei a referenciatartomány alsó normál értékeinek felel- nek meg, amely előre vetítheti ezeknek a gyermekeknek a légzőrendszeri betegségek iránta nagyobb fogékonyságát az élet későbbi évtizedeiben is. Ugyanakkor, nem tudtunk kimutatni összefüggést a Raven teszttel vizsgált kognitív funkció szintek és a légzésfunkció között.

Asphyxiás és kissúlyú koraszülöttek szocioökonómiai hátterének összehasonlítása

Varga Zsuzsanna¹, Szabó Miklós¹

Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika NIC

Általánosan elfogadott, hogy az intelligencia hátterében a genetikai meghatározottságon, a bio- lógiai hatásokon túl a környezet kognitív fejlődésre gyakorolt befolyása a legjelentősebb tényező. Emellett az is jól ismert tény, hogy mind a koraszülés, mind az asphyxia kockázata összefüggést mutat a rossz szociális feltételekkel.

Vizsgálat sorozatunk első célkitűzése annak feltárása volt, hogy vajon különbözik-e a középsú- lyos- súlyos hypoxiás ischemiás encephalopathia (HIE) miatt kezelt, illetve a 32. hétnél éretlenebb koraszülöttek csoportjában a családi- szocioökonómiai státusz.

Előadásunkban bemutatjuk azt a könnyen felvehető, és a napi gyakorlatunkba bevezetett kér- dőívet, amivel a szocioökonómiai hátteret felmérjük. A szocioökonómiai hátteret regisztráló kér- dőívet jelenleg asphyxiás (N=40) és kis súlyú koraszülöttek (N=38) szüleivel vettük fel a 2 éves kori Bayley II skálával végzett utánvizsgálat alkalmával.

Eddigi eredményeink jelentős eltéréseket tükröznek e két perinatális rizikó egyikét átélt gyerme- kek családjainak szocioökonómiai hátterében. Szignfikáns különbség mutatkozott az édesanyák iskolázottsága (p=0.004), az édesanya vizsgálatot megelőző havi munkavégzése (p=0.004) és a kulturális tőke (p=0.038) tekintetében.

Eddigi kis elemszámon tett megfigyelésünk arra utal, hogy az igen kis súlyú koraszülöttek ala- csonyabb szocioökonómiai státuszú családokból származnak és szegényebb családokban ne- velkednek, mint a HIE miatt érintett újszülöttek. Ugyanakkor ezek az előzetes eredmények na- gyobb esetszámon végzett megfigyeléssel megerősítésre szorulnak, ezért az eseteink számának

a bővítését valamint regressziós modellek alkalmazását tervezzük.

Hosszabb távon azt szeretnénk vizsgálni, hogy milyen mértékű a szocioökonómiai státusz hatása a gyermekek 2-3,5 éves kor közötti időszakban mérhető kognitív fejlődésére eltérő perinatális rizikójú csoportokban.

Az élet első hetei “fél szívvel” - a Norwood I. műtétről

gyermekkardiológus szemmel

Somoskövi Orsolya, Simon Gábor, Prodán Zsolt, Székely Edgár, Ablonczy lászló

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Gyermekszív Központ

Bevezetés: Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a hypoplasiás balszívfél szindróma különböző variációival született, újszülött korban Norwood műtéten átesett szívbetegek száma. A Norwood műtét egy 3 lépcsőből álló műtétsor bevezető műtétje, melynek során a szisztémás keringést a jobbkamrára terheljük, illetve párhuzamos tüdőkeringést alakítunk ki. A szerzők a magas mortalitással járó betegség műtéti és perioperatív eredményeit elemzik.

Beteganyag és módszer: 2016-2017 között 31 újszülött (testsúly: 2350-4100 g, fiú:lány = 22:9, gesz- tációs idő: 36-41. hét) esetében került sor Norwood műtétre. A vizsgált időszakban a Norwood műtét mindkét típusát (Blalock-Taussing shunt-tel biztosított tüdőkeringés, illetve Sano modifi- káció) alkalmaztuk. Retrospektive elemeztük a diagnózis felállításának idejét, a preoperatív ellá- tás sajátosságait, a háttérben álló vitium típusát, a hospitalizációs időt, valamint a korai és késői mortalitási eredményeket a két évre lebontva.

Eredmények: A háttérben álló vitium döntően a klasszikus hypoplasiás balszívfél syndroma volt (8+7), de egyéb olyan komplex vitium is előfordul, ahol két kamra megléte mellett az aorta és/ vagy a mitralis billentyű volt hypopsiás. A betegek közel fele (14/31) intrauterin diagnosztizálás után került korai ellátásra, 57%-uknál azonban a megszületés utáni órákban-napokban látott tünetek alapján merült fel congenitalis (ductus dependens) vitium lehetősége. Intrauterin diag- nózist követően budapesti centrumban született 11/14 beteg. Az intrauterin diagnosztizált esetek 71%-a (10/14) klasszikus bal szívfél hypoplasiás volt, míg a megszületés utáni diagnózisok 64%-a (11/17) a borderline balkamra és egyéb összetett vitium csoportba tartozott. A 77%-a részesült Prostin infúzióban megszületéstől/a diagnózis felállításától. A transzkután O2-szaturáció érke- zéskor igen széles határok között ingadozott (69-100%), de az optimális 75-85% tartományban 5 esetben (16%) volt. Míg 2016-ben a Sano modifikáció és B-T shunt fele-fele arányban fordult elő, 2017-ben csaknem kizárólag Sano műtét történt. Továbbra is relatíve magas a korai (7. postopera- tív napon belüli) mortalitás (7/11, 63% versus 8/20, 40%), ugyanakkor a lassan javuló túlélés mellett nem elhanyagolható a késői (6 hónapon belül/Glenn műtét előtti) halálozás sem (2017-ben 3/20, 15%). A javuló túlélés hosszú intenzív osztályos ápolást jelent, 2016-ban ez az átlag 17 nap, 2017- ben 38 nap volt. A Norwood, illetve a második lépcsőnek számító Glenn-műtét közötti időszak nem elhanyagolható halálozás (interstage mortalitás) miatt előfordul, hogy a gyermek mindvé- gig hospitalizált ebben a szakban (3 eset).

Következtetések: A hypoplasiás balszívfél syndroma továbbra is magas, de javuló mortalitással bíró komlex vitium-csoport. Az eredmények további javulása a standardizált műtéti és periopera- tív ellátás mellett a késői mortalitás csökkentésével várható. A preoperatív ellátásban igen nagy hangsúlyt kap a korai diagnózis és optimális ellátás megszületésétől a centrumba érkezésig. Eb- ben az első ellátás meghatározó jelentőségű. A késői mortalitás csökkentésében nagy szerepe van a következő műtétig terjedő interstage szaknak (6 hónap), ahol a csecsemő szoros monitorizálást igényel. A „home monitoring” ismeret nemcsak a kardiológusok, de a gyermekgyógyászok szá- mára is nagyon fontos az esetleges korai intervenció eldöntése céljából.

Kríziskommunikációs helyzetek és veszteségek a PIC ellátásban

1,2,3

1,4

Monostori Dóra

- Zelena András

WORKSHOP AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása ko- raszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg

1, Korábban érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány, Szeged

2, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 3, Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális képzési Kar, Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék, Szeged

4, BGE KKK Társadalomtudományi Intézet

A PIC ellátásba került gyermek szülei krízishelyzetben vannak, a váratlanság miatti stressz, ag- godalom, félelem, ismerethiány jellemzi általános állapotukat. Az efféle traumát átélt szülőkkel dolgozó szakemberek pedig mind gyakrabban találkoznak az információhiányból eredő kom- munikáció defektusokkal. Fontos szakmai és társadalmi kihívás, sőt inkább komplex feladat- és problémakör ennek kezelése. Azonban az elmúlt évek hazai gyakorlata rendkívül bíztató: mind több és több PIC-osztályon tekintik partnernek a szülőket, s a 0-24 órás, egész napos jelenlét szupportív erejét figyelembe véve engedélyezik a korlátozások nélküli látogatási rendet. A szak- mai szervezetek és civil szervezetek képviselői egyértelmű igényt fogalmaztak és fogalmaznak meg napjainkban egy frissített, aktualizált kommunikációs irányelv megalkotására. Ez egyrészt illeszkedik az érintett szülők igényeihez és a PIC részlegekben dolgozó egészségügyi szakembe- rek megnövekvő kommunikációs felületéhez, amelyet nagyobb vulnerabilitás kísér.

EXIT procedure két esetünkben

1 1 2 1

Balázs Gergely , Polonkai Edit , Török Olga , Kovács Tamás

  1. DEKK Gyermekklinika, Neonatalis Intenzív Centrum, 2. DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

    A különböző okok miatt súlyos felső légúti obstrukcióval született újszülöttek szülőszobai ellátása során fellépő légútbiztosítási krízishelyzetek magas morbiditással és mortalitással társulnak. A prenatalis diagnózis birtokában, előzetes rizikóbecslést követően tervezett ex utero intrapartum treatment procedure (EXIT) elengedhetetlen az újszülött stabilizálásához. A császármetszés so- rán az intakt foetoplacentaris keringés fenntartása lehetőséget teremt az alapbetegség kompli- kálta, olykor időigényes beavatkozások elvégzésére.

    Célkitűzés, anyag, módszer: Előadásunk célja két esetünk ismertetése, amelyeknek az ellátása EXIT proceduret igényelt.

    Eredmények: Az első esetben az orrüreget kitöltő, az orrnyíláson keresztül előtüremkedő tumor a 31. gestatiós héten végzett magzati ultrahangvizsgálat során került felismerésre. A 33. héten végzett MRI megerősítette az akkor 42x45x53mm nagyságú daganat retrobulbaris terjedését. A második magzat esetében a 29. terhességi héten végzett ultrahangvizsgálat, majd a 30. héten készült MR-felvételeken a nyak bal oldalán elhelyezkedő, rapid növekedést mutató, 99x77mm legnagyobb átmérőjű tumor mellett polyhydramnion, trachea diszlokáció, illetve kompresszió ábrázolódott. Az első gravidánál feltartóztathatatlan koraszülés kapcsán a 35. héten, a második esetben magzati distress jelei miatt a 33. héten végzett EXIT procedure ötödik, illetve nyolcadik percében történt sikeres intubáció. Az ellátás során kritikus bradycardia egyik esetben sem je- lentkezett, perinatalis asphyxiára utaló tünet, illetve vérgáz eltérés nem volt észlelhető, a postna- talis MR vizsgálatok során hypoxiás károsodásra utaló eltérés nem ábrázolódott. Anyai szövőd- mény egyik esetben sem jelentkezett. Mindkét újszülöttnél posztoperatív képalkotóvizsgálattal megerősített teljes tumoreltávolítás történt.

    Összefoglalás: A magzat diagnosztika fejlődése lehetővé teszi a sürgősségi beavatkozást igénylő újszülöttkori kórképek felismerését és a postnatalis ellátás körültekintő megtervezését. A társz- szakmák képviselőinek együttműködésével megvalósuló EXIT procedure révén az érintett újszü- löttek ellátása biztonságosabb, hosszú távú kilátásaik kedvezőbbek.

    Koraszülött-babamasszázs alkalmazása és a szülők oktatása

    Barabás Szilvia, Chonjo Diana, Czemmel Éva Rita, Kocsis István

    Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum

    Osztályunkon a kenguruzás mellett a pozitív érintésnek is kiemelkedő szerepe és hatása van a megfelelő Szülői kötődés kialakulásában. Tapasztalataink alapján míg az ápoló személyzet naponta többször érintheti a koraszülöttet, az Édesanyák, Édesapák korábbi látogatásaik során sokszor csak tehetetlenül álltak az inkubátor mellett. Szerettük volna ezt a félelemmel teljes tá- volságtartást legyőzni bennük, amiben a nemzetközi babamasszázs-oktatói képzésünk nagy segítséget jelentett. Előadásunkban bemutatjuk a SE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrumában alkalmazott pozitív érintés, pihentető kezek és érintés relaxáci- ós technikát – melyet Osztályunkon nemcsak az ápoló személyzet alkalmaz, hanem igyekszünk minden Édesanyának is megtanítani. Ezen mozdulatok a Szülő-Gyermek korai kötődés kialakítá- sán túl, segítséget jelenthetnek hasfájós babák megnyugtatásául is. A kórház elhagyását követő- en pedig otthon tovább alkalmazva a késői kötődés kialakítását is elősegíthetik.

    Koraszülöttek és szüleik közötti kötődés elősegítése

    a babamasszázs által

    Chonjo Diana, Barabás Szilvia, Czemmel Éva Rita, Kocsis István

    Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum

    Az intenzív osztályon fekvő csecsemők érintésének 95%-a nem szeretetteljes érintés.

    Az ápoló személyzet és az orvosok adják ki az érintések nagy részét, mely leginkább ápolási fo- lyamatok összessége. Édesanyák, Édesapák, osztályos jelenlétük alatt rövid ideig mernek kap- csolatot létesíteni, érinteni koraszülött gyermeküket. A külön töltött idő miatt a kötödés késlel- tetett, ami negatívan hat a baba fejlődésére és az Édesanya tejtermelésére is. A legnagyobb idő, melyben a gyermekükkel igazán együtt vannak: a kenguruzás. Azonban az Anyai érintés is fon- tos a koraszülött baba számára. Nemzetközi babamasszázs- oktatói képzésünk nagy segítség a PIC-en fekvő babáknak, és szüleiknek, valamint a PIC-en dolgozó ápolóknak. A babamasszázst nemcsak az ápoló személyzet alkalmazza, de a Szülőket is oktatásban részesítjük, - ami pozitívan hat a csecsemők hosszútávú fejlődésére. A családok, szülők számára ez egy lehetőség a kötődés elősegítésére, amellett, hogy a masszázs bizonyítottan csökkenti a kórházi tartózkodást és a ké- sői megjelenésű szepszist a kissúlyú koraszülött babákban.

    Onkológiai kórképekkel szövődött terhességek

    Maka Eszter, Farkas Zsolt, Molnár Szabolcs, Póka Róbert, Krasznai Zoárd

    DE KK ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Nőgyógyászati Onkológiai Tanszék

    A koraszülöttek korai neurológiai fejlődése nagyon fontos szereppel bír a későbbi fejlődésneu- rológiai kimenetele szempontjából. A koraszülött ellátás családbaráttá válása és a kenguruzás elterjedése mellett fontos szempont maradt a koraszülöttek megfelelő, az anyaméhet idealiszti- kusan pótló elhelyezése, a legtörékenyebbek puha védelme és támasza. Bár a fészek használata sokéves gyakorlattal bír, még napjainkban is előfordulnak kétkedő hangok annak szükségessé- gét és hatékonyságát tekintve. Pedig, a megfelelő fészek használattal (háton-hason-oldalfekvés- ben) a koraszülöttek ideg- és vázizomrendszeri fejlődése egyaránt elősegíthető, biztosítható és fejleszthető már az egészen kissúlyú koraszülöttek esetében is. Ezen megfelelő pozíciók bemu- tatása mellett, az idegrendszeri fejlődésre káros, valamint a koraszülöttek számára nem megfe- lelő fészekbeli helyzeteket is prezentálom.

    Multidiszciplináris gondolkodás Kollodium Baby ellátása során

    Mózes Enikő, Czemmel Éva Rita, Kocsis István

    Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC

    A Kollodium baby szindróma olyan genetikai hátterű betegség, melynél jellemzően az újszülött bőrét kóros, pergamenszerű membrán borítja. Kis betegünk a 37. gest. hétre, pvn., 2780 gram- mal, Apgar 9/9 született. Már megszületésekor testét feszes, változó vastagságú, sárgás-fehéres membrán borította, mely helyenként mélyen berepedezett, végtagjain pseudocontrakturákat képezve. A bőrfelszínt borító vastag keratin réteg kiszáradásnak megelőzésére magas relatív páratartalmú inkubátorba helyeztük. Betegünk ellátása során számos kihívással kellett szem- benéznünk: a bőr sérült barrier funkciója miatti fokozott infekciós veszélyre való figyelem, a bőr integritásának védelmén és rendszeres bőrápolásán túl, a fokozott transepidermalis folyadék- vesztés miatti emelt folyadékbevitel biztosítása, a mozgás-mozgatás komfortosabbá tételéhez szükséges megfelelő fájdalomcsillapítás, a nehezített szemhéjzárás miatti szaruhártyavédelem, valamint elengedhetetlen a Szülők megfelelő lelki vezetése is. Előadásunkban részletesen sze- retnénk ismertetni a kollodium baby komplex ellátását.

    Sorstársi segítségnyújtás fogyatékos újszülöttek családjai számára

    Steinbach Éva

    Down Alapítvány

    A Down Alapítvány a Down Dada Szolgálat 25 éves tapasztalata alapján 2013-ban létrehozta a Sorstársi Segítő Szolgálatát. Az országos mentor-szülő hálózat tagjai olyan érintett szülők, akik - egy akkreditált képzést követően – önkéntesként végzik a segítést. Baráti melléállással, a megélt sors tapasztalatainak átadásával segítik az újonnan érintetté vált szülőket, támogatást nyújtanak a speciális élethelyzettel járó nehézségek leküzdésében. Ahhoz, hogy a szülők élni tudjanak ezzel a segítséggel, a kórházban dolgozó szakemberek közvetítésére van szükség, akik már közvet- lenül a szülés után felajánlhatják részükre a Sorstársi Segítő Szolgálattal való kapcsolatfelvétel lehetőségét, így akár már a kórházban is segítséghez juthatnak. Az előadás célja az, hogy minél több szakember megismerje a SSSZ-t és így ajánlani tudja a fejlődési rendellenességgel született baba szüleinek.

    „Mentorház” projekt kutatási eredményeinek bemutatása Monostori Dóra1,2,3, Feleky Gábor4, Tobak Orsolya3, Vida Anikó3, Osváth Viola5, Tóth Erika5, Tarkó Klára5, Barabás Katalin6

    1, Korábban érkeztem Dél Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív osztályért Alapítvány, Szeged 2, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 3, Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális képzési Kar, Szeged

    4, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszék

    5, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtu-

    dományi és Egészségfejlesztési Intézet

    6, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet

    AZ ELŐADÁS AZ EFOP-1.2.10-16-2016-00002 „Mentorházak és mentorhálózat kialakítása ko- raszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban” projekt keretében valósul meg

    A Korábban érkeztem Alapítvány, „Mentorház”- projektjének felmérési időszakában kutatási szerződést kötött a Szegedi Tudományegyetemmel. A „Mentorház”- projekt keretében 500 fős koraszülött gyermeket nevelő szülői mintán zajlott le kvalitatív és kvantitatív vizsgálat a Dél-Al- földi régióban, így sor került interjúk felvételére, kérdőíves vizsgálatra, valamint fókuszcsoportos vizsgálatokra. A Szegedi Tudományegyetem több Kara is csatlakozott e nagy mintájú kutatás- hoz, így biztosítva a szakmai, tudományos igényességet e feltáró vizsgálathoz. 203 darab interjú szó szerinti átírására került sor, amely válaszok a várandósság, szülés élményeit, majd a szülés utáni időszak, az intenzív ellátás és hazakerülés periódusát mutatják be. Előadásomban ezen eredmények összefoglaló elemzésére térek ki, kiemelve azon pontokat, amelyek jelentős predik- tív értékkel bírnak a koraszülés szülői adaptációjának szempontjából.

    Hogyan tud félresiklani a szoptatástámogatás? Avagy milyen hi- bákat ne kövessünk el a PIC-ben?

    Rózsa Ibolya Éva

    Anyatejút Tudásközpont

    Egy koraszülött gyermek érkezése mindig váratlanul történik. A szülők számára félelmet keltő helyzet ez, melyben a csalódás, az aggódás és a gyász mellett, kétségek és kérdések sokasá- ga vetődik fel. Eközben az orvosok és az ápolók mindent elkövetnek, hogy a kisbaba életben maradjon és szakszerű ellátásban részesüljön. Hogyan fér bele ebbe a küzdelmes időszakba az anyatejes táplálás felépítése? Szempont-e, hogy a koraszülött csecsemő szopjon? Mire van szük- ség ahhoz, hogy az anya kompetensnek érezze magát csecsemője ellátásában és táplálásában? Az előadásban kitérünk azokra a helyzetekre, amelyekben gyakran hibázunk, és ahol minden igyekezet és jószándék ellenére félre tud siklani a szoptatástámogatás.

    Családbarát PIC-a család szerepe és lehetőségei

    a fájdalomcsillapításban

    Dr. Ivancsó Johanna, Dr. Fejes Melinda, Dr. Kelen Mária, Dr Megyeri Tímea,

    Dr. Váradi Katalin, Dr. Szűcs Ildikó

    Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és EOK, Koraszülött-Újszülöttpatológia osztály, Miskolc

    A legkisebb koraszülöttek is képesek a fájdalom érzékelésére. A leszálló cerebrospinális pályák fejletlensége miatt ugyanakkor az újszülöttek, koraszülöttek kevésbé képesek csökkenteni vagy gátolni a nocicepciót, így érzékenyebbek a fájdalomra, mint a felnőttek. Minél alacsonyabb a gesztációs kor, annál alacsonyabb a fájdalomküszöb, és annál nagyobb a fájdalomra kialakuló corticalis válasz.

    Az intenzív ellátást igénylő koraszülöttek az első két élethéten átlagosan napi 12-16 fájdalmas beavatkozáson eshetnek át, és a vonatkozó szakirodalom szerint, ezek akár 80 %-a is fájdalom- csillapítás nélkül történhet.

    Az ismétlődő és elhúzódó, kezeletlen fájdalomnak hosszútávú káros neurológiai, fejlődés- és vi- selkedésbeli következményei vannak. A fájdalomcsillapítás csökkenti a komplikációkat és a mor- talitást, ezért több, mint humanitárius és etikai kötelesség.

    A fájdalom csillapításának gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségei vannak. Az alkalmazha- tó gyógyszerek adekvát farmakokinetikája és farmakodinámiája nem kellően ismert az újszülött, koraszülött populációban és számos mellékhatással rendelkeznek. Ezért is különösen fontos a nem gyógyszeres lehetőségek használata, hiszen könnyen hozzáférhetők, kombinálhatók, ol- csók, kedvező mellékhatásprofillal, és hosszútávú pozitív hatásokkal rendelkeznek. A családbarát PIC-ek elterjedésével a szülők, családtagok egyre többet tudnak gyermekük mellett tartózkodni, így könnyebben bevonhatók a fájdalomcsillapításba is. A szoptatás, kenguruzás, ringatás, végta- gok flexiós pozíciójának megőrzése, olfaktórikus stimulálás, masszázs, zeneterápia, multiszenzo- ros stimuláció igazoltan, szignifikánsan csökkentik az acut fájdalomválaszt.

    Előadásunkban a család bevonásával alkalmazható, nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási lehe- tőségeket szeretnénk ismertetni a legújabb evidenciák, és osztályos gyakorlatunk figyelembe- vételével.

    image

     

Szponzoroknak

 

Szponzori előadás

Rendezvényünkön lehetőség van szponzori előadások megtartására.

Egy előadás díja: 100.000 Ft + ÁFA (10 perces időtartam)

Kiállítási lehetőség

Rendezvényünkön lehetőség van kiállítóhelyek bérlésére.

Kiállítóhely bérleti díja: 50.000 Ft + ÁFA / m2 (minimum 3 m2 bérelhető)

Felszereltség: 1 db asztal 2 db székkel, elektromos áram

Roll-up készítés, installáció, standkiegészítők egyedi ajánlat alapján külön igényelhetők.

Megjelenés programfüzetben

Lehetőség van rendezvényünk programfüzetében hirdetési felület vásárlására.

Programfüzet mérete: A/5

Hirdetés díja:

1/2 oldalon:   80.000 Ft + ÁFA

1/1 oldalon: 120.000 Ft + ÁFA

Fenti szolgáltatások árai nettó árak, nem tartalmazzák az általános forgalmi adót, melynek mértéke 27%.

Az árak nem tartalmazzák a tudományos programokon való részvételi díjat, valamint a szállás és az ellátás költségeit. Amennyiben erre igényt tartanak, kérjük, a jelentkezési és szállásigénylő lapon szíveskedjenek megrendelni.

Fizetési és lemondási feltételek

Részvételi díjak, ebéd és gálavacsora

 

A megrendelt szolgáltatásokról a rendezvény szervezője (Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.) díjbekérőt állít ki, melynek fizetési határideje a díjbekérő kiállításától számított 8 nap. A pénzügyi teljesítést követően kiállított számla a konferencia helyszínén a regisztrációnál lesz átvehető.

 

A megrendelt és számlázott, de le nem mondott szolgáltatásokat is fizetési kötelezettség terheli.

 

Lemondási határidő: 2018. augusztus 17. Ez időpont után beérkezett lemondások esetén a részvételi díj és a megrendelt szolgáltatások díjának visszafizetése nem áll módunkban.

 

Fizetés:

Kedvezményezett: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

Számlaszám: 10402623-50526565-80691008

A közlemény rovatban kérjük feltüntetni a díjbekérő sorszámát és a résztvevő(k) nevét.

 

Szállásfoglalás és félpanziós ellátás

 

A megrendelt szolgáltatások 100%-a előre, az Erkel Hotel által kiállított visszaigazolás alapján, banki átutalással fizetendő közvetlenül a szállodának, az általa meghatározott időpontig. Az augusztus 17-ig megrendelt, és augusztus 23-ig pénzügyileg nem teljesített, valamint augusztus 17. napját követően igényelt szállodai szolgáltatásokat nem áll módunkban garantálni.

 

Lemondási feltételek:

30-15 nap között a teljes összeg 25%-a

15-7 nap között a teljes összeg 50%-a

7-4 napon belül a teljes összeg 70%-a

3-0 napon belül a teljes összeg 90%-a

No show esetén a megrendelt szolgáltatások 100%-a kerül kiszámlázásra (lemondás nélkül meg nem érkezett szoba esetén).

 

A foglalás garantálttá tételéhez a kalkulált szállásköltség 100%-a fizetendő előlegként a Hunguest Hotel Zrt. / Hunguest Hotel Erkel Erste Banknál vezetett 11600006-00000000-13279075 számlájára.

Kapcsolat

Tudományos információ:

Dr. Kövesdi József

kovesdi@bmkk.eu

 

Szervezőiroda és egyéb információ:

Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

5700 Gyula, Kossuth L. u. 7.

Kongresszusi e-mail cím: gyulakongresszus@gmail.com

Kontaktszemély telefonszáma: +36 30 590 30 11